Szeretnék reblogolni, vagyis belinkelni, megmutatni egy számomra még ismeretlen szerzőtől egy posztot. Remélem nem fog érte megharagudni 
Lényegében azért fogott meg, mert leírta a számomra megfogalmazhatatlan gondolatokat és érzéseket. Sokszor és sokat meséltem már arról, miért vágyom el. El innen messze. Felszállni a repülőre és itt hagyni mindent. Szeretett családom, barátaim, kicsiny országom és összességében miért olyan nehéz ez.
Mindenkinek ajánlom, aki tervezi, aki vágyik el, aki tele van reményekkel. Érdemes végig olvasni és átgondolni. Ha már mi ketten egyet értünk, és a kommentekből ítélve még sokan mások is hasonlóan vélekednek, akkor tényleg van ebben a posztban valami.
Jó szórakozást hozzá
http://www.pappito.com/2009/12/04/a-bevandorlasrol-es-az-ingerszegenysegrol/
Egyszerűen aranyos. Lényegretörő és meggyőző. Nincs benne hiper szuper technika, sem pedig PhotoShop. Érzelem, az viszont van benne. Nagyon is. Még szemük sincs, csak két fehér folt jelzés képpen és mégis kifejező értékű.
Már nagyon rég volt, amikor az első Pon and Zi képet találtam és nem tudtam rájönni, hogy ez most komoly, vagy ki csinálta, honnan ered, van-e több, vagy bármi.
Ma megtört a csend, és rátaláltam erre a honlapra: www.azuzephre.net
A hozzám hasonló, lelkes Pon and Zi rajongóknak ajánlom figyelmébe. A készítőjük egy szimpatikus, gyönyörű szemű művész, aki mindösszesen 21 éves és Jeff Thomas-nak hívják. Ha hiányzik bárkinek a gyűjteményéből néhány kép, azt itt összeszedheti Ha jól láttam lehet ajándék tárgyakat is rendelni.
A képek alapján, azt hiszem kijelenthetem, hogy az úriembernek szerelmi bánata van. Igazából nem tudom sajnálni, mert ha ilyen gyönyörű rajzokban éli meg fájdalmát, akkor csak így tovább Bízom azért abban, hogy tévedek és egy boldog, éltteli fiúról van szó, aki sok szépet fog még alkotni a jövő nemzedékének.
Egy Ausztrál tündérpofa. Ő beszélni magyarul, mi nézni és nevetni nagyokat. De nem kinevetni! Csupán csak tudni érteni vicc, mert ő szeret Magyarország
Zita hívta fel a figyelmem Tomi fiú nyelvleckéire, és meg kell mondjam, el vagyok ragadtatva De most komolyan? Egy Ausztrál srác önszántából, önszorgalomból magyarul tanul? Ezen kívül nagyon szép szófordulatai vannak és nagy ügyesen ragoz. Minden videónál látni a fejlődését. Kukkantsatok bele
HONLAP , ÚGY TÖRTÉNT , JÓZANUL
Terjesszétek ti is az igét, hogy megjelent Anonim Mc új albuma Abszolut rajongója vagyok, és nagyra értékelem hogy albumról-albumra egyre jobb a zenei minősége a számoknak. Hallgassátok!
Vannak álmaid? Képes vagy őket valóra váltani? Képes vagy értük harcolni? Biztos vagy benne, hogy ezt akarod? Van még idő? Nem késtél még el vele? Honnan tudod? És miért szakad meg a szíved, amikor látod? Honnan van erőd nem feladni? Honnan van erőd harcolni? Harcolni az álmaidért. Honnan tudod, hogy az álmaidnak van értelme és alapja? (tovább…)
Sosem tudhatjuk, mi lesz hatással életünkre. Mi lesz az ami megváltoztatja a holnapot, a terveinket. Hiszem, hogy a dolgoknak úgy kell történnie, ahogy az meg volt írva. Ezzel együtt értve mégis mi írjuk sorsunkat. A kérdés az, hogy felismerjük-e időben az elénk kerülő lehetőségeket, és útelágazásokat, és elegendő tapasztalatunk van-e már ahhoz, hogy jól döntsünk.
Látni kell! Ez a legfontosabb hozzáfűzni valóm
Pár napja Miki adta ide, hogy nézzem meg. Igazából kedves filmértő barátaim szerint, biztos egy gyenge filmről van szó, hiszen kb a film felénél világossá válik a story vége. Ettől függetlenül amikor véget ért én úgy sírtam, mint akinek kötelező. Véleményem szerint hatalmas érzelem löket van a filmben, amit a zenével valósítanak meg. A film középpontjában a zene, jelen esetben leginkább komoly zene, és a szeretet áll. Nem a szerelem, hanem a szeretet. Nagyon fontos ez a különbség, mert nem egy szimpla szerelmes storyról van szó, még akkor is, ha ilyen szál is nyílván van benne. (tovább…)
).
