Már nagyon régen írtam azt a bejegyzést, amiben arra tértem ki, hogy szeretnék férfias bejegyzéseket írni, amihez a kedves lakótársaim segítségét is kértem. A fotók már gyülekeznek a gépemen, sőt egyes úriemberekről már több sorozat is van 
Szóval jön-jön-jön 
Egyenlőre szeretnék nektek mutatni egy kellemes kis videót. Jobban mondva kissé felháborító, de ha elvonatkoztatunk a képsorozat minden zavarótényezőjétől és csupán az úriemberre koncentrálunk, nah és a hihetetlen tekintetére, akkor már sokkal inkább élvezhető. A lényeg, hogy ő Jonathan Rhys Meyers. Feltételezem, most sokan bambán néztek, mert fogalmatok sincs róla ki ő. August Rush? Még mindig homályos?
Megértem… nem baj… akkor házi feladat: August Rush-t látni kell! Igaz kicsiny hazánkban nem kapott elegendő reklámot, és talán nem is volt nagy kasszasiker a maga idejében, bár én nem értem miért. írtam már róla bejegyzést, szóval nem fogom újra elkezdeni fényezni. A lényeg hogy a főszereplő Jonathan és ha jól értelmezem a kis videót, akkor a Tudorok-ban is valami főszerepet játszhatott (Még nem láttam a filmet, majd pótoljuk).
Most már nincs több locsogás, becsület szavamra… tessék nektek Videó és egy-két kellemes fotócska, eme elbűvölő hímegyedről …. persze csak a tovább mögött
Látni kell! Ez a legfontosabb hozzáfűzni valóm
Pár napja Miki adta ide, hogy nézzem meg. Igazából kedves filmértő barátaim szerint, biztos egy gyenge filmről van szó, hiszen kb a film felénél világossá válik a story vége. Ettől függetlenül amikor véget ért én úgy sírtam, mint akinek kötelező. Véleményem szerint hatalmas érzelem löket van a filmben, amit a zenével valósítanak meg. A film középpontjában a zene, jelen esetben leginkább komoly zene, és a szeretet áll. Nem a szerelem, hanem a szeretet. Nagyon fontos ez a különbség, mert nem egy szimpla szerelmes storyról van szó, még akkor is, ha ilyen szál is nyílván van benne. (tovább…)
